Ebben a cikkben az influenza, megfázás és a lélek kapcsolatáról lesz szó. Bekukkantunk az influenza kulisszái mögé felvértezve az új-medicina természettörvényeivel.
Kezdjük egy rövid történettel, melynek főszereplője egy kislány, aki sosem tudott megfázni:
Jázminnak meglehetősen szabad gyerekkora volt. Amikor csak tehettük, nem korlátoztuk, igyekeztünk nem tovább adni neki generációs félelmeket és hiedelmeket. Többek között nem mondogattuk neki, hogy öltözz fel, mert megfázol. Hagytuk, hogy azt vegyen magára, amit akkor és ott jónak lát, bízva az ő természetes érzékelő rendszerében.
Így alakult, hogy néha nyáron nagy melegben sapkában, sálban játszott. Előfordult, hogy télen, amikor az emberek több réteg ruhában vacogtak az utcán, ő önfeledten szaladgált egy szál nadrágban kis rövid ujjú pólójában, meztelen lábakkal a papucsában. Néha azért meg-meg kérdeztük:
– Jázmin, biztos nem fázol? A válasz rövid volt és vidám: Á, dehogyis.
Egyszer méltatlankodva jött haza a szomszédból:
– Anya menj már és mondd meg a Julikának, hogy én nem tudok megfázni. Mindig haza akar küldeni, hogy öltözzek fel. – adta elő méltatlankodva a szomszéddal kapcsolatos tapasztalatát.
Hogyan lehetséges, hogy Jázmin egyszer sem fázott meg az évek során?
Hogyan lehetséges, hogy hasonló erőnlétben lévő emberek közül egyesek „megfáznak“ (azaz influenzás tüneteket produkálnak), mások meg nem? Mi az oka annak, hogy egészségesen élő, fitt emberek is „megfáznak“? Mi lehet a valódi oka?
Az igazi, megnyugtató választ akkor kapjuk, ha a lélek dolgai között vizsgálódunk, pontosabban a lélek és a test szoros együttműködését vizsgáljuk az új-medicina természettörvényei segítségével. Az új-medicina első törvényéből indulunk ki: minden testi elváltozás* egy lelki konfliktussal indul, más szóval nincs testi elváltozás lelki konfliktus nélkül. Erről bővebben itt olvashatsz. (* mely nem mérgezés, sugárzás, baleset következménye)
Ez alapján vizsgáljuk meg, hogy milyen lelki konfliktus áll az influenza tünetek mögött és hogyan zajlik a folyamat.
Az influenza egy több szervrészt érintő tünetcsoport. Nevét egy olasz kutatóorvos-csoporttól kapta, akik megfigyelték, hogy azoknál jelentkezik, akik nem szeretik a hideget, a hideg levegőt. A tüneteket elnevezték influenza di freddonak, vagyis hideg befolyásolására, hatására produkált tünetnek.
Influenzának diagnosztizálható bármilyen légúti (laphám) elváltozás: az orr-, homloküreg-, torok-, légcső-, hörgő-laphámszövetének konfliktus-megoldás utáni szakaszának tünetei. Az influenzás tüneteket kiváltó konfliktusok többfélék lehetnek. Az egyszerűség kedvéért ebben az írásban három fő szervrésszel:
- orrnyálkahártya
- gégenyálkahártya
- tüdőnyálkahártya
és az ezeket érintő konfliktusokkal foglalkozunk, kiemelten az orrnyálkahártyával.
Miért félünk a hidegtől?
A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy már kisgyermekként azt hallottuk a felnőttektől, hogy „öltözz fel, mert megfázol“. Elhittük, és megtanultuk, hogy a hidegtől félni kell, mert megbetegíthet minket. A valóságunkká vált, kialakult a hideggel szemben egyfajta ellenérzésünk, veszélyérzetünk. Ez lett az egyik tudatalatti programunk, mely a többiekkel együtt észrevétlenül irányítja az életünket.
Az új-medicina természettörvényei alapján látni fogjuk, hogy a hideg levegő csak akkor tud „megbetegíteni“ minket, ha félünk tőle, mert így tudunk ezzel kapcsolatban megélni lelki konfliktust.
Visszatérve Jázminra, ő soha nem félt a hidegtől. Érezte a hideget, valószínűleg időnként fázott is, de ezzel kapcsolatosan neki nem volt ellenérzése. Nem konfliktálódott a hideggel, mivel nem volt semmilyen programozottsága: a szülők nem féltették a hidegtől, és nem riogatták a megfázással.
Mi köze a taknyolásnak a lélekhez?
Lujza szerette a munkáját. Hatékonyan és precízen végezte a cég adminisztratív feladatait, amiért a tulajdonos elismerte őt.
Történt, hogy a cégnek új ügyvezetője lett egy szőrszálhasogató, kötekedő férfi személyében. Bevezette a havi értekezleteket, azzal a céllal, hogy elszámoltassa a munkatársakat az elvégzett feladataikat illetően. Lujza továbbra is szerette a munkáját, kivéve ezeket az értekezleteket. Ezek ugyanis feszült, stresszes, számon kérő légkörben zajlottak. Habár Lujzának nem volt félni valója, mert jól végezte a dolgát, mégis összeszorult gyomorral, idegesen és baljós előérzettel készült ezekre.
Ilyeneket gondolt magában: „Jaj, csak nehogy valami ne stimmeljen… Nem szeretem én az ilyen dolgokat… Nehogy rossz vége legyen, még a végén kirúgnak, mint a Marcsit.“ Vagy: „Nem tetszik ez nekem, nagyon nem szeretem én az ilyen fölényeskedő alakokat.“
Az értekezletek Lujza szempontjából mindig pozitív eredménnyel zárultak, mégis újra és újra, hónapról hónapra az értekezlet előtt mindig stresszes volt. Amint vége lett az értekezletnek, menetrend szerint megjelent nála a tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás. „Biztosan megfáztam.“ – gondolta magában, és el is csodálkozott azon, hogy még nyáron is rendszeresen megfázik. Ilyenkor a légkondi hideg levegőjét okolta a szenvedéséért.
Az orrváladékozáshoz, orrduguláshoz vezető folyamatot kiváltó lelki konfliktustípus egy elhatárolódási, visszautasítási konfliktus orral, szaglással vagy szaggal kapcsolatban. Egy olyan félelem alapú megélés, amikor attól félünk, hogy valami rossz, nemkívánatos dolog történik: „Bűzlik nekem ez a dolog, gyanús, nem tetszik ez nekem“ vagy „Félek a megfázástól, félek, hogy ez a hideg levegő az orromban meg fog betegíteni“. Félelem attól, hogy valami rossz fog történni velünk, amit már előre sejtünk és megpróbáljuk „kiszimatolni a veszélyt“. Ez lehet konkrétan érzékelhető, mint a hideg levegő vagy valamilyen szag, ami nem tetszik nekünk. Ám lehet valami nem kézzel fogható, mint egy baljós sejtelem valamilyen ügyünkkel kapcsolatban, valami, ami „bűzlik“, amiből úgy gondoljuk, hogy nem fog számunkra jó dolog kisülni, „nem lesz ennek jó vége“.
Az arcüreggyulladás kifejezetten arcra, a homloküreg-gyulladás kifejezetten homlokra vonatkoztatott hideg- vagy meghűlés-félelmi konfliktus. Például félhetünk attól, hogy a hidegtől meghűl, megbetegszik a homlokunk.
Minden testi elváltozásnak értelme van
Az új-medicina 5. természettörvénye kimondja, hogy testünkben minden elváltozásnak értelme, célja van: alkalmazkodás a konfliktus helyzethez. Hogyha nem akarunk érintkezni valamivel, akkor agyunk egy ősi biológiai programot indít el: az érintett laphámszövet vékonyításával távolabb kerülni, visszahúzódni a nem kívánt dologtól. Amikor az orrunkkal, mint érzékszervvel észleljük azt a bizonyos dolgot, amitől el akarunk határolódni, akkor itt az orrunkban lévő laphámszöveten indul be az elváltozás.
A megélt elhatárolódási konfliktusra válaszul tehát agyunk beindítja az érintett laphámszövetek (az orrüreget, orrmelléküreget belülről határoló laphám) sorvadását. Ez nem okoz különösebb tüneteket, nem fáj. Viszont az orrban egyfajta szárazság érzéssel, érzéketlenséggel jár, melyet nem nagyon veszünk észre. Az elváltozás biológiai értelme: a laphám sorvadás, a laphám vékonyítás által az orrüreg tágítása, így több levegő belégzése, szaglás támogatása a veszélyforrás kiszimatolása, kiismerése céljából; és minél jobban elhatárolódni, visszahúzódni a konfliktus tárgyától.
A megfázáshoz, influenzához vezető folyamat is – mint minden megbetegedés, amit nem mérgezés, baleset vagy sugárzás okozott – két szakaszban zajlik.
A folyamat –, azaz az értelmes biológiai különprogram (ÉBK) – a lelki konfliktus elszenvedésekor indul, és a lélek, agy, szerv szinteken egyszerre, párhuzamosan fut.
A konfliktus-aktív szakaszban (KA) nincs észlelhető tünetünk, az orrüreg laphámszövetei számunkra észrevétlenül sorvadnak (Lujza az értekezlet előtt).
Amint a konfliktus megoldódik (Lujza az értekezlet után) és lelkileg megnyugszunk (KM), indul a második szakasz(KU). Ennek során megtörténik a konfliktus-aktív szakaszban elsorvasztott laphámszövet újjáépítése.
A konfliktusmegoldás utáni szakaszban jelennek meg a testi tünetek: orrdugulás, taknyolás, tüsszögés, miközben az orrüreg laphám ödémás közegben (gyulladás) regenerálódik és a folyamat végére tökéletesen helyreáll.
Tényleg támad az influenzavírus?
Az új-medicina 4. természettörvénye írja le, hogy egy ÉBK során mikor és hogyan dolgoznak a bennünk élő mikroorganizmusok, melyek testünk legnagyobb részét alkotják. Ők a gombák, baktériumok, vírusok és tízszer annyi van belőlük a testünkben, mint ahány sejtünk.
Az influenza esetében a vírusok vannak jelen a helyreállítási folyamatokban és a közreműködésükkel történik meg az érintett laphámszövet helyreállítása. Azt a vírust, melyet a vizsgálatok során a helyreállítási folyamatban az emberek nyálkahártyáján találtak, elnevezték influenza vírusnak. Eddig azt értettük félre – azzal együtt, hogy a lelki folyamatokat figyelmen kívül hagytuk –, hogy csak azért, mert az influenza vírus jelen volt a tüneteknél, azt gondoltuk, hogy ő a felelős a tüneteinkért, ő támadott meg minket. Nem lenne furcsa, ha a tűzoltókat okolnánk a tűz létrejöttéért, amit éppen oltanak, csak azért, mert jelen vannak a tűznél?
Az új-medicina 4. természettörvénye ismeretében láthatjuk, hogy az influenzának nevezett tünetegyüttes nem vírusos fertőzés következménye. Nem egy vírus okozta betegség, hanem egy olyan lelki konfliktust követő testi helyreállítási folyamat – ÉBK – szakasza, melyben a vírusok, mint helyreállító, regeneráló „munkások“ vesznek részt.
Influenzás gondolatébresztők
Lehetséges, hogy:
- a tél közeledtével, egyre több embernek „nem tetszik“ a hideg levegő?
- egyre többen szenvednek el elhatárolódási konfliktust a hidegtől, mely aztán az influenzás tünetekhez vezet?
- sokan megijednek a tüsszögő, taknyoló családtagtól, kollégától…, és félnek attól, hogy nehogy „elkapják” a betegséget?
- az ún. járványok mögött kollektív félelmeken, hiedelmeken alapuló tömegesen megélt lelki konfliktusok állnak?
A torokgyulladás, torokfájás lelki oka
A torokgyulladáshoz, torokfájáshoz vezető folyamatot kiváltó lelki konfliktustípus egy rémület konfliktus. Egy olyan félelem alapú megélés, amikor megrémülünk attól, hogy valami rossz, nemkívánatos dolog történik: „Veszélybe került a gyermekem.“ vagy „Megrémültem a tüneteimtől, mi lesz ha beteg leszek“.
Az ÉBK, a kétszakaszúság lényegét tekintve ugyanaz, mint az orrnyálkahártya laphám elváltozásánál. A különbség, hogy itt a gégenyálkahártya laphámszövete lesz érintett, ezáltal a helyreállítási tünetek is mások lesznek: a gége laphám gyulladása, torokfájás, köhögés.
Az elváltozás biológiai értelme: a laphám sorvadás, a laphám vékonyítás által légutak tágítása, ezáltal több levegő belégzése a veszélyforrás kiismerése céljából.
A tüdőgyulladás lelki oka
A tüdőgyulladáshoz vezető folyamatot kiváltó lelki konfliktustípus egy birtokféltési konfliktus. Egy olyan félelem alapú megélés, amikor féltjük azt, ami a miénk, amit a miénknek érzünk: „Veszély fenyegeti a birtokomat, a tulajdonomat.“ „Féltem azt, ami az enyém.“ „Fennáll a veszélye, hogy elveszítem a birtokolt tulajdonom, a házam, a munkám … vagy például az egészségem.“
Az ÉBK, a kétszakaszúság lényegét tekintve ugyanaz, mint az orrnyálkahártya laphám elváltozásánál. A különbség, hogy itt a tüdőnyálkahártya laphámszövete lesz érintett, ezáltal a helyreállítási tünetek is mások lesznek: a hörgő laphám gyulladása, tüdőváladék képződés, köhögés.
Az elváltozás biológiai értelme: a laphám sorvadás, a laphám vékonyítás által légutak tágítása, ezáltal több levegő belégzése a veszélyforrás kiismerése céljából.
Hogyan szőjük az influenza szőttesét?
„A frusztráció tünetet okoz, a tünet frusztrációt okoz.“ Ez az egyszerű mondat a Biologika Szerv atlaszból mindent elmond arról, hogyan tudunk magunknak egyre szerteágazóbb és súlyosabb testi tüneteket gerjeszteni. Úgy is mondhatnánk, hogy a félelem tünetet okoz, a tünet félelmet okoz. Persze csak akkor, ha nem ismerjük a testünkben zajló folyamatokat, ha nem értjük, hogy mi és miért történik bennünk.
Az igazi tényező, mely az influenzás tüneteket okozza, az a hozzáállásunk, a lelki megélésünk például a hideggel vagy a bacikkal kapcsolatban. Ezért van az, hogy testi alkattól, táplálkozási szokásoktól függetlenül, bárki „meg tud fázni“, aki elszenvedi az ide kapcsolódó elhatárolódási konfliktust. Ez pedig automatikusan elindítja a megfelelő biológiai válaszreakciót.
Nézzük, hogyan tudunk egyre jobban belebonyolódni a folyamatokba, hogyan tudunk magunknak egyre több szenvedést okozni.
- Elhatárolódás a hidegtől („nem tetszik nekem ez a hideg“) = a KU szakaszban taknyolás. Ha ezen a ponton nem szenvedünk el tünet konfliktust, nem csinálunk újabb konfliktust a megjelenő taknyolás tünetből, akkor szépen helyreáll minden.
- Nőies megélés – Rémület a taknyolás tünet láttán („megrémültem a taknyolásom láttán, veszélyben az egészségem“) = KU szakaszban torokgyulladás, torokfájás, köhögés. Súlyozó tényező, hogy vannak feladataim az életben, amiket el kell látnom. Ezért nagyon félek, hogy még betegebb leszek, és akkor nem fogok tudni dolgozni, veszélyben lesz a megélhetésem is.
- Férfias megélés – Birtokféltés az egészségemmel kapcsolatban („taknyolok, csak nehogy még jobban lebetegedjek, féltem az egészségem“) = KU szakaszban hörgőgyulladás, tüdőgyulladás, köhögés. Súlyozó tényező, hogy vannak feladataim az életben, amiket el kell látnom, ezért félek, hogy beteg leszek, mert akkor veszélyben lesz a megélhetésem is.
- Ördögi kör: újra megélhetem az elhatárolódást (ördögi körbe forgatva magam), de most már az újabb tünetemmel kapcsolatban, például: elhatárolódás a torokfájástól, köhögéstől („nem tetszik nekem ez a torokfájás, köhögés“) = a KU szakaszban újra taknyolás… és így tovább, körbe, körbe…, mígnem belefáradok, kidőlök és végül kifut minden ÉBK.
Influenza, megfázás? Mikor melyik?
Mitől függ, hogy valaki csak megfázott vagy influenzás lett? Mindkét esetben lényegében ugyanaz a folyamat (ÉBK) zajlik. Az egyetlen különbség a konfliktustömegben van.
Mi is az a konfliktustömeg? A konfliktus intenzitása és ideje adja a konfliktustömeget: mennyire súlyosan éli meg az illető a lelki konfliktusát és milyen hosszasan van benne. Egy ember minél súlyosabban éli meg a konfliktusát és minél tovább van benne, annál nagyobb konfliktustömeget gyűjt össze, és annál súlyosabbak lesznek a megoldás utáni helyreállítási tünetei.
Tehát a megfázás és az influenza között a különbség a „drámázás“ intenzitásában és annak időbeli hosszában rejlik. Ha valaki csak egy enyhe konfliktust szenved el, enyhe tünetei lesznek (megfázás). Ha viszont intenzíven éli meg a konfliktust és hosszasan drámázik, akkor súlyosabb helyreállítási tüneteket fog produkálni, amit már influenzaként lehet diagnosztizálni.
Összefoglaló
- Az influenza, megfázás három szervrészünket érinti: orrnyálkahártya, gégenyálkahártya, tüdőnyálkahártya.
- Az influenzás tünetekhez vezető folyamatot elindító lelki konfliktusok:
- Orrnyálkahártya – elhatárolódási konfliktus – „Nem tetszik ez nekem.“
- Gégenyálkahártya – rémület konfliktus – „Megrémültem…“
- Tüdőnyálkahártya – birtokféltési konfliktus – „Féltem azt, ami az enyém.“
- Az új-medicina törvényeinek ismeretében tudjuk, hogy az influenza vírusok nem okozói a kellemetlen tüneteknek, hanem nélkülözhetetlen résztvevői az ödémás (gyulladásos) közegben történő laphámszövet helyreállításának.
- Az új-medicina tudásával felvértezve hatékonyan kutakodhatunk a családi történetekben és eseményekben, tisztázhatjuk a régi félelem alapú hiedelmeket. Így az új-medicina segít értelmet találni a régen félreértett történésekben, például a nagypapa tüdőgyulladásában. Feltehetjük a kérdést, hogy vajon milyen birtokféltési konfliktust élt meg a nagypapa a tüdőgyulladását megelőzően.
A fentiek alapján értelmezve a folyamatokat, olyan családi történetek hátterét is megérthetjük, melyeknek az őseink nem tudták a valós magyarázatát (például a régen rettegett tüdőgyulladás). A külső tényezők alapján ítélték meg a dolgokat, eseményeket. Nem juthattak el a folyamatok megértéséig, mert nem ismerték a lélek és a test biológiai törvényeken alapuló kapcsolatát. Ez az oka annak, hogy megannyi téves hiedelem és ezeken alapuló félelem alakította az életüket és a leszármazottaik életét, köztük a miénket. De nekünk itt van az új-medicina, nekünk mostmár valós lehetőségünk van megérteni és átírni a régi mintákat.